Rendező: Várkonyi Gábor
Szereplők:A festő életéből vett öt epizód, Kovásznai György feldolgozásában, melyek a film feliratai alapján számos helyen nélkülözik a történelmi hitelességet. A hazai televíziózás történetének egyik nem túlságosan jelentős periódusában készült tévéfilm méltán elfeledett mű, noha Őze Lajos nagyszerű Csontváry-alakítása miatt mégis érdemes a megtekintésre. A sok helyütt "blue-box" technikával készült film tipikus darabja a korszak tévéfilmjeinek.
Az epizódok az alábbiak:
A TRÉFA - Csontváryt távollétében kávéházi barátai többféle módon értékelik, majd amikor megérkezik, egyikük egy rosszízű ál-telefonhívással kigúnyolja. Látva a művész átlényegülését megrendülve árulja el a titkot.
AZ ÁTOK - Csontváry az utcán rongyos ruhában saját kiállítására toborozza a járókelőket, akik vagy megijednek tőle, vagy értetlenkedve tekintenek a furcsa, mindenen filozofáló emberre. Egy úr kötélnek áll és látva a képeket, felháborodva távozik. Végül egy csoport gyermek jut be a terembe, ők azonban kinevetik az elcsigázott embert, s ekkor Csontváry megátkozza a romlásnak indult emberi társadalmat. Az utolsó jelenetben a festő stráfkocsin viszi el képeit az őt meg nem értő emberek városából.
A MONOLÓG - 1919-ben, a Proletárdiktatúra napjaiban egy ideges népbiztos-helyettes irodájában látjuk viszont a nagybeteg festőt, aki a jelenet alatt egy szót sem szól. Félholtan hallgatja a kommunista vezér szónoklatát, melyben sok idézet is elhangzik Csontváry korábbi írásaiból. Végül összeesik és elszállítják.
A VÍZIÓ - egy kórházban színpadias táncok és élő gúlák kíséretében meghal a művész, majd életének meghatározó figurái közt életrajzából idéz részleteket. Az utolsó jelenetekben írásaiból vett idézetekkel és különféle víziókkal kel életre a betegsége.
AZ ÁRVERÉS - Felidézi a jelenetet, melynek során képei egy fiatal építész jóvoltából végül nem lesznek kufárok prédáivá, hanem megmenekülnek az utókor számára.